Római orvosi őr, Tartalomjegyzék

római orvosi őr

Teljes szövegű keresés Orvosok, orvostudomány, medici, ιατροι, medicina, ιατριχη. Az orvostudomány mindazon ismereteknek összege, melyek egyrészt az egészséges emberi testnek szerkezetére boncztan, anatomia és szövettan, histologiaszerveinek fejlődésére fejlődéstan, embryologia és működésére élettan, physiologia vonatkoznak, másrészt a betegségek okait kóroktan, aetiologiatüneteit kórtünettan, semioticameghatározását kórismészet, diagnosticagyógyítását gyógytan, therapeuticavégül a betegségek elleni védekezést prophylaxis tárgyalják.

Római orvosi őr. Orvosok, orvostudomány | Ókori lexikon | Kézikönyvtár

Az orvostudomány, mely évezredeken át szakadatlanúl folytatott szellemi munkásságnak még mindig tovább fejlődő terméke, exact, természettudományi alapon áll és továbbfejlesztése inductiv, kisérleti módszerekkel történik; legfontosabb segédtudományai az állattan zoologiaa növénytan botanicaaz ásvány- meg földtan mineralogia és geologiaa természettan physica és a vegytan chemia. Az orvostan már az ókorban számos szakmára oszlott, melyek közül legnevezetesebbek a belgyógytan medicina internaa sebészet chirurgiaa szemészet opthalmologiaaz elmegyógyászat psychiatriaa bőrgyógytan dermatologiaa fogászat odontologiaa szülészet meg nőgyógyászat obstetricia és gynaecologiaa gyermekgyógyászat paediatriatovábbá a közegészségtan hygiene és a törvényszéki orvostan medicina forensis.

Az orvostudomány művelésével és gyakorlati alkalmazásával hivatásszerűen az orvosok foglalkoznak. Jóval megelőzte az elméleti orvostannak keletkezését a gyakorlati orvoslás fejlődése, a mennyiben már az őskorban, midőn az emberi test szerkezetét és a betegségek lényegét még senki sem kutatta, mindenkoron és az összes népeknél fennállott a törekvés a betegek szenvedéseinek enyhítésére és az római orvosi őr visszaszerzésére.

Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius

Az emberek ugyanis már az évezredek hosszú sorára terjedő történelemelőtti időszakban is az időjárás viszontagságai és a nomád életmód mellett sokszor jelentkező élelemhiány folytán, továbbá az embertársaikkal, meg a vadállatokkal vívott harczaik közben gyakran megbetegedtek, és ilyenkor a fájdalomtól és félelemtől sarkalva társaikhoz fordultak segítségért. Az ősemberben, a kinek tapasztalnia kellett, hogy minden élő lény előbb-utóbb meghal, vagyis hogy az élet folytonos és végeredményében sikertelen harcz a halál ellen, az a gyógyításra irányuló ösztön is megnyilatkozhatott, melyet naponként látunk az állatvilágban is, midőn pl.

szemölcs kezelés szalag támogatás férgek kezelésére szolgáló készítmények

Tényleg talán az állatok megfigyelése vezethette az embereket egyes ősrégi gyógyító módok feltalálására; így pl. Plinius szerint n.

how to get rid of giardia in humans naturally parazita tabletta gyermek számára

Hogy milyen lehetett az orvoslás kezdetben, azt a művelődés legalacsonyabb fokán álló, ú. A műveletlen népek valamint minden általuk meg nem érthető természeti tüneményt, úgy a legtöbb betegséget is valamely emberfölötti hatalomnak tulajdonították.

Medicine in ancient Rome

Ebből a fölfogásból kiindulva az egészség megóvását és a betegségek meggyógyulását első sorban az által vélték elérhetőnek, hogy az egészséget adó és a betegséget okozó istenségeknek, jó vagy gonosz szellemeknek kegyét könyörgésekkel, hizelgéssel meg értékes ajándékokkal, az ú. Gyakran a betegségeket önálló lényeknek, nevezetesen valamely gonosz szellemnek, daemonnak, ördögnek képzelték, mely a beteg testébe hatolt és ott megfészkelte magát; ilyenkor ezt a beteg testéből kérésekkel, fenyegetésekkel, különböző cselfogásokkal vagy pedig erőszakkal iparkodtak kiűzni.

Későbben az emberek azokat az istenségeket, a kikhez az egészség visszanyeréséért intézett fohászok leggyakrabban látszottak sikereseknek, az orvoslás különleges istenei gyanánt tisztelték, sokszor pedig oly elhalt orvosokból, a kik kiváló gyógyító képességükkel tüntek ki, alkottak képzeletükben gyógyító római orvosi őr.

Az ősnépek az orvosi ismereteket is isteni eredetűnek tartották és az isteni akarat közvetítőnek a papokat tekintették.

A papok hatalmuk és gazdagságuk növelése czéljából rendszeresen űzték azután a betegek gyógyítását és hogy az emberek képzeletére jobban hassanak, feltünő ruházatot hordtak és a szokásostól eltérő, rejtélyes módon viselkedtek.

A míg a gyógyítást a papok és a varázslók gyakorolták, addig az orvoslás legfőbb eszközei a különböző vallásos szertartások, imák, böjtölések, szellemüzések és amulettek maradtak.

Ez a theurgikus és mystikus jellegű orvostan a czivilizálatlan népeknél jelenleg is uralkodik, sőt római orvosi őr nyomaival a művelt államokban is gyakran találkozunk még a szent képek, szent szobrok és bucsújáró helyek stb. Minthogy azonban sok megbetegedésnél, így különösen a külső erőszak által okozott sérüléseknél, az ezeket előidéző ok annyira kézenfekvő, hogy ezt a műveletlen emberek is közvetetlenűl könnyen felismerhették, ily esetekre vonatkozólag már az ősemberek is megfigyelés és próbálgatás útján hasznos ismeretekre tettek szert.

Ily módon a theurgikus—mystikus orvoslással párhuzamosan mindenütt az orvoslásnak egy durva empirismuson alapuló alakja is kezdett kifejlődni.

giardiasis management medscape emberi papillomavírus szemölcsök az ujjakon

Erre nemcsak analogia útján lehet következtetni a vad népeknél mostanában is dívó egészen helyes és czélszerű gyógyító módokból, hanem közvetetlen bizonyítékaink is vannak, a mennyiben az őskorból fenmaradt emberi csontokon sokszor egészen jól láthatók meggyógyult törések. A gyógyítással foglalkozó papi osztály a hosszú időn át folytatott megfigyelések útján nyert empirikus orvosi ismereteket többnyire különböző szent könyvekbe foglalta egybe, a melyeknek tartalmát a profán nép előtt azután titkolták.

Egyes bölcs vallásalkotók azonban, a kik a nép által követendő vallásos törvények közé a tisztaságra és mértékletességre vonatkozó szabályokat is fölvették, üdvös hatást gyakoroltak az emberiség egészségi állapotára.

Orvosok, orvostudomány

A művelődés haladásával későbben az orvoslás művészete megszünt a papok kizárólagos monopoliuma lenni, mert mások, még pedig első sorban a természetbölcselők is kezdtek tudományos módon művelésével foglalkozni. Ettől az időtől fogva az orvosi kutatás eredményei nem maradtak többé titokban, hanem az emberiség közös kincseivé váltak, és önálló orvosi rend is fejlődött ki, mely élethivatásál tűzte ki a betegeknek tudományos alapon való gyógyítását.

A jelzett módon lényegileg egyformán történt az orvostan fejlődése minden népnél; ennek a fejlődésnek az ókor legnevezetesebb culturnemzeteinél való menetét az alábbi rövid áttekintés ismerteti vázlatosan. Bartels, Die Medizin er Római orvosi őr, Leipzig, Keletázsiai népek.

  1. Nemi szemölcsök a hüvely nyálkahártyáján
  2. Galénosz – Wikipédia
  3. Féreg szegmens

A chinaiaknál, a kik már steinberger kúra árgép előtt, midőn Europában a culturának még nyoma sem volt, a művelődésnek meglehetősen magas fokát érték el, a theurgikus és mystikus orvoslás mellett a tudományos szinezetű orvostan és az orvosi rend kifejlődése is nagyon korán elkezdődött.

A chinai mythus szerint is az orvostant Shin nong császár alapította körülbelül huszonnyolcz évszázaddal Kr. Két évszázaddal későbben Hwang ti császár írt egy jeles orvosi művet, melynek egyes részei állítólag még ma is megvannak.

A Chow dynastia uralkodása alatt a 12—3. A keleti Hang dynastia uralkodásának idejébe 25— Kr. Ezen művekben az ókori chinai orvostan fejlődésének tetőfokát érte el, a későbbi orvosi irodalom már csak a classikus orvosírók műveinek magyarázgatásából és kivonatolásából állott. Mivel Chinában emberi hullák bonczolása vallásos okoknál fogva tiltva volt, azért anatomiai ismereteik igen hiányosak és tévesek maradtak.

A chinai orvostan szerint az embert épen úgy mint az egész világot öt elem alkotja, ú.

Lásd még