Jibou gomba

Megközelítése[ szerkesztés ] Gépkocsival érkezők az 1G jelzésű műúton közelíthetik meg Almásgalgót.

A faluba érve útjelző tábla mutatja a letérőt. Körülbelül m-t kell megtenni, amíg a kert bejáratához érünk. Itt egy kiépített parkoló várja az utasokat.

Tartalomjegyzék

A Kert[ szerkesztés ] Egy jól karbantartott ösvény vezet körbe a kerten. Az út első szakaszában a suvadáskaréj felső felén vezet. Itt lehetőség nyílik madártávlatból megcsodálni a különös alakú tornyokat, kúpokatgúlákatoszlopokatgombákat, ember- és állatformájú tömböket, amik festői összevisszaságban díszítik a kertet.

Az út a kert végében leereszkedik a suvadáskarély alá, és most már karnyújtásnyi távolságból is megszemlélhetjük a természet ezen csodáit.

Sárkányok kertje Az út első szakaszában a suvadáskaréj felső felén vezet. Ily módon lehetőség nyílik madártávlatból megcsodállni a különös alakú tornyokat, kúpokat, gúlákat, oszlopokat, gombákat, ember- és állatformájú tömböket, amik díszítik a kertet.

A rezervátum területén a sziklákra mászni tilos! Kialakulása[ szerkesztés ] A terület tudományos kutatása dr. Cholnoky Jenő professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is.

A Sárkányok kertje Zsibó várostól 9 kilométernyire kelet - délkelet irányban helyezkedik el, Almásgalgó Galgau Almasului falu határában. Az út első szakaszában a suvadáskaréj felső felén vezet. Ily módon lehetőség nyílik madártávlatból megcsodállni a különös alakú tornyokat, kúpokat, gúlákat, oszlopokat, gombákat, ember- és állatformájú tömböket, amik díszítik a kertet.

Almásgalgó határában a talaj rétegesen elhelyezkedő agyaghomokkő és apró szemű konglomerátumokból áll. Egy törésvonal mentén a völgy irányába dőlő oldal és a szelektív erózió alakította ki a kert különleges formáit.

Jibou (Zsibó), Sárkányok kertje

Az alakzatok folyamatosan változnak az erózió miatt. A talajvíz hatására az egész völgyoldal a törésvonal irányába mozog.

A suvadáskarély fölött újabb és újabb repedéseket lehet megfigyelni, amik az elkövetkező alakzatok előhírnökei. A kert alakzatai átlagosan 10—12 méter magasak.

Élettartamuk attól függ, hogy a tetejükön milyen védőréteg van. A gomba alakú alakzatok a legtartósabbak, mert a gomba kalapját alkotó homokkő vagy konglomerátum ernyőként védi a gomba szárát alkotó lazább szerkezetű talajrétegeket. Régebbi leírásokban méteres alakzatokról is van említés, de mostanában a métereseknél nagyobbak nincsenek.

Navigációs menü

Legenda[ szerkesztés ] A népi hiedelemvilág szerint a környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász. Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, jibou gomba szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta.

Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe jibou gomba, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni. A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt.

Hajnalonként és alkonyatkor a nap oly módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában egy kis képzelőerővel felfedezhetjük a juhnyájat. Hasonló képződmények Erdélyben[ szerkesztés ] Habár a kialakulásuk módja eltérő, de a szelektív erózió más, látványos megnyilvánulása a Bucsecs-hegységben levő kőgombák és a Megszabadítja a gyermekeket a parazitáktól, a Szászsebes közelében levő Vörös-szakadék agyagtornyai.

Irodalom[ szerkesztés ] Ajtay Ferenc: Jöjjön velünk a Sárkányok kertjébe, in rev. Erdélyi Gyopár.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye, Kolozsvárjibou gomba, 2.